Tisza A Délvidéken | Aracs

Aracs

Tudtad-e?

az aracsi pusztatemplom az egyik legkorábbi építészeti emlék a Vajdaságban

a délvidéki magyarság legfőbb kulturális és nemzeti zarándokhelyének tartják

Tinódi Sebestyén is megénekelte a Siralmas Krónika c. művében

az 1840-es években a Karátsonyi család beodrai birtokközpontjában álló kastélyába falfestményen is ábrázolták a romot

UNESCO által védett a pusztatemplom


Aracsról


Aracs a Vajdaság Közép-Bánsági körzetében fekszik, Törökbecsétől 2 km-re. Nem önálló település, hanem Törökbecse város része.

Első írásos emléke az 1332-es évekre tehető. 1370-ben már Szent Miklós tiszteletére ferencrendi kolostort alapítottak. Ennek romjai ma is láthatók.

A 16. századi török hódítások nem kímélték a települést, elpusztult. Többszöri lakosságcserével (többségében szerbek) alapították újra, az évszázadok során határvédelmi funkciót töltött be.



Az aracsi pusztatemplom


Az aracsi településről elnevezett romok egy háromhajós hosszházú és kelet felé néző szentélyrésszel ellátott, boltozott templomépület maradványai.

A templomnak a külső falsíkoktól mért teljes hosszúsága 26,64, szélessége pedig 15,47 méter.

A Szent Mihály tiszteletére alapított benedekrendi apátság építésének idejéről eltérő vélemények vannak. A XI. századra teszik építését mivel III. Orbán pápa 1187. évi bullájában megemlíti Aracsot is Ecclesia s. Margarethae de Characha néven.

1911-es években, renoválták és megerősítették a pusztatemplom romjait. Trianon után a pusztatemplom Magyarország határain kívül maradt, így sorsa még mostohábbra fordult.

A kutatások jelenlegi álláspontja szerint a romok körül létezett egy település, középkori neve sajnos nem ismert. A hagyomány Pusztatemplomként vagy Góthegyházaként ismeri a romokat.

Az 1980-as évek rekonstrukciós munkálatainak alkalmával újjáépítették. Azóta romlik az állapota.



Az aracsi kő


A millenniumi ünnepségek idején fedezték fel és állították ki Budapesten a templomrom közelében talált kőlapot. Készítését a 13. századra teszik. A hosszúkás, lefelé enyhén keskenyedő alakú, vastag kőlaptöredéken frontálisan ábrázolt emberalakok, valamint latin feliratok láthatók. A szemből olvasható felirat átokkal fenyegeti a kő esetleges eltulajdonítóját.



Külhoni értéktár tagja:


Az aracsi templomrom és az aracsi kő épített környezet kategóriában



Források


Bácskay Zoltán: Délvidéki magyar útikönyv (Budapest, 2010)

Bedécs Gyula: Szerbia a Vajdasággal ; Bosznia és Hercegovina : magyar emlékek és látnivalók (Szombathely : BKL Kiadó, 2006)

Farkas Zoltán: Délvidék és Belgrád (Budapest : JEL-KÉP Kft. , 2011)

A Tiszavirág nyomában (DKMT, 2014)

http://ertektar.rs/ertektar/ertek/Az-aracsi-templomrom-es-az-aracsi-ko/42

http://vajdasag.rs/Aracs

http://www.aracs-turizmus.info/home.html

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/Kozepkori_del_alfold_es_szer/017_aracsi.htm



Amennyiben szeretne hirdetni, keressen minket az alábbi elérhetőségeink egyikén.

Amit mindenképpen nézz meg!

Aracsi pusztatemplom

Aracsi kő