Tisza A Délvidéken | Feketetó

Feketetó

Tudtad-e?

Feketetóhoz közigazgatásilag tartozik még Kanizsamonostor

szerb jelentése nevének fekete mocsár

a feketetói javasasszony messze földön híres jósnő/tanácsadó volt

Vajdaság 5. legszegényebb faluja


Feketetóról


Nagykikindától északra, Csókától keletre, az Aranka folyó mellett, a szerb-román határ közelében fekszik.


Fogyatkozó lélekszámú kis bánáti falucska. 500 főnyi lakosságát fele arányban magyarok és szerbek alkotják.

A település hortobágyi kilenc lyukú hídhoz hasonló építményét a 18. század végén emelték. A közlekedés és árucsere-forgalom megkönnyítésére. Téglából készült 70 méter hosszú és 4 méter magas. Ma is használatban van. áján messze vidékek, többek között Szeged, Tápé és a szegedi tanyák parasztnépe is járt ügyében-bajában tanácsot kérni.

A helyiek „török hídnak” is nevezik, mivel a hagyomány szerint Szokoli Mehmed pasa (I. Szulejmán és II. Szelim boszniai származású nagyvezíre) volt a híd tervezője és építtetője.

A települést a 19. század első felében a Marczibányi-család telepítette és a csókai uradalmukhoz tartozik.

Jelenlegi nevét 1888-ban kapta, előtte Czernabara volt a neve.


Népéletét a szegedi Kálmány Lajos szórványos gyűjtéséből ismerjük. A feketetói asszony egy szerb javasasszony. Hozzá a századforduló táján messze vidékek, többek között Szeged, Tápé és a szegedi tanyák parasztnépe is járt ügyében-bajában tanácsot kérni.



Források


Bácskay Zoltán: Délvidéki magyar útikönyv (Budapest, 2010)

Bedécs Gyula: Szerbia a Vajdasággal ; Bosznia és Hercegovina : magyar emlékek és látnivalók (Szombathely : BKL Kiadó, 2006)

Farkas Zoltán: Délvidék és Belgrád (Budapest : JEL-KÉP Kft. , 2011)

A Tiszavirág nyomában (DKMT, 2014)

http://vajdasag.rs/Feketet%C3%B3

http://www.muemlekem.hu/hatareset?id=2343



Amennyiben szeretne hirdetni, keressen minket az alábbi elérhetőségeink egyikén.

Amit mindenképpen nézz meg!

kilenclyukú török híd