Tisza A Délvidéken | Magyarkanizsa

Magyarkanizsa

Tudtad-e?

három község egyesítésével jött létre 1960-ban

a „kanizsa” név valószínűleg szláv eredetű

már Anonymus is említi

itt volt a Tisza egyik legkorábbról ismert átkelőhelye, réve


Magyarkanizsáról


A mai Magyarkanizsa község 1960. január 1-jén, három korábbi község: Magyarkanizsa, Horgos és Martonos egyesítésével jött létre. Ma 13 településből áll. Lakosainak száma kb. 10000 fő, többségében magyarok lakják.


Az okleveles források szerint Kanizsa a magyar honfoglalás után fejedelmi birtok lehetett, Anonymus elbeszélő forrása szerint: … úgy szerepel mint az a hely, ahol 896-ban a magyarok Zuárd, Kadocsa és Bajta vezérek vezetésével átkeltek a Tiszán, hogy a Maros-Tisza-Duna közötti vidéket birtokukba vegyék, Glád bolgár fejedelemtől elhódítsák. Ez a forrás azt bizonyítja, hogy Kanizsa a XIII. század elején már ismert tiszai átkelőhely volt.

A tatárjárás és török hódoltságok idején szinte teljesen elnéptelenedik. A karlócai béke megkötése után az elhagyott helységeket az ide bevándorolt szerbekkel telepítik be, akiket katonai határszolgálatra alkalmaznak. A később elvándorolt szerb határőrök pótlására a Magyar Kamara az északibb megyékből magyarokat telepít ez időtől fogva lesz Ókanizsa a lakossága túlnyomó többsége miatt Magyarkanizsa néven is ismeretes.

A 18. században lendületes városiasodás veszi kezdetét, 1904-ben a község felveszi az 1774 óta használt és 1848-ban törvényesített Magyarkanizsa nevet, amelyet 1920-ig használ. A trianoni békével a város félezer embert veszít, Jugoszláviaába része lesz.



Látnivalóiról


Szecessziós épületei

Az 1900-as évek népszer építészeti stílusa a szecesszió. Túldíszített, népies elemeket használva megjelent a képzőművészetben, iparművészetben egyaránt. Az avantgárd legkorábbi megjelenési fázisának tartották. A szó jelentése: elkülönülés, kivonulás.

Számos nagyvárosban készültek épületei, melyek díszelemeit az utókor levakolta vagy elpusztította. Így történt ez Magyarkanizsán is:


Városháza:

Eredetileg a szecesszióra jellemző túldíszített, aszimmetrikus lenyűgöző épületet terveztek. A főtérre néző kecses torony meghatározza Magyarkanizsa városképének.


Kaszinó és Takarékpénztár épülete:

Egyemeletes épület, szecessziós stílusban. Indás, kibomló hajú női fejek, indákkal, virágokkal díszített épület. A főkapu díszítése is visszafogott, mely ritkán jellemző a szecesszióra.


Bata-vaskereskedés épülete:

A kapubejáró feletti díszítések és a csatorna díszei emlékeztetnek az eredeti szecessziós motívumokra.



Források


https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarkanizsa

http://vajdasag.rs/Magyarkanizsa

http://vmek.oszk.hu/11600/11694/11694.pdf

Bácskay Zoltán : Délvidéki magyar útikönyv (Budapest, 2010)

Bedécs Gyula: Szerbia a Vajdasággal ; Bosznia és Hercegovina : magyar emlékek és látnivalók (Szombathely : BKL Kiadó, 2006)

Farkas Zoltán: Délvidék és Belgrád (Budapest : JEL-KÉP Kft. , 2011)

A Tiszavirág nyomában (DKMT, 2014)



Amennyiben szeretne hirdetni, keressen minket az alábbi elérhetőségeink egyikén.

Amit mindenképpen nézz meg!

Városháza

Szecessziós épületek