Tisza A Délvidéken | Nagykikinda

Nagykikinda

Tudtad-e?

neve valószínűleg a magyar kökény szóból ered

története során a vadászat jelentős szerepet játszott a város életében

a több mint száz éves szárazmalmát a lovak erejével hajtották

Nagykikindán a november a baglyok hónapja, a településen él a legtöbb bagoly (2013-ban 750 darabot számoltak!!!)


Nagykikindáról


Nagykikinda a Vajdaság Észak-Bánsági körzetében helyezkedik el a román határ közelében. Lakosainak száma kb. 40000 fő, többségében szerb nemzetiségű.

A 15. század elején Nagkeken néven említik először oklevélben. Történelme során már több mint 2000 év óta lakott település a régészeti leletek tanúsága szerint, a török hódítások idején lakossága megfogyatkozott, így 1718-ra már lakatlan településként jegyzik a térképeken.

Az 1770-es évek végén Mária Terézia idején szegedi katolikus magyar családok telepedtek le az egyházi anyakönyvek szerint és 1774-re megalapítják a Nagykikindai kiváltságos kerületet, melynek székhelye Kikinda lett. Lakói ebben az időben gazdasági és politikai kiváltságokat élvezhettek az osztrák birodalmon belül.

1848. április 14-én véres szerb népfelkelés volt a városban, melyet Kiss Ernő altábornagy sikeresen levert. 1849. március 23-án itt veri szét Perczel Mór a szerb felkelőket.

A 18. század végére Nagykikinda az egyik legnépesebb településsé fejlődött Torontál vármegyében, 1857-ben kiépült a Szeged, Kikinda és Temesvári közötti vasút. 1858-ban városi jogokat kapott.

Itt jelent meg a Torontáli Közlöny és a Délvidék című hetilap, és a torontálmegyei Gazdasági Egyesület Értesítője.

Virágzó kereskedelmi és kulturális élet jellemezte köszönhetően kiváló fekvésének (pl. az első színjátszó egyesületet németek alapították 1796-ban).


1946-ban alapították a város múzeumát melynek legérdekesebb kiállítási tárgya az 1996-ban megtalált hét méter hosszú „nagykikindai mamut” maradvány. Az egyedülálló őslénytani bemutató mellett várostörténeti, néprajzi és festészeti gyűjteményekkel is megismerkedhetünk.


A falu lakosai a 19. század végétől használták a ma is jó állapotban meglévő és látogatható szárazmalmot, melyet állati erővel hajtottak.



Források


http://vajdasag.rs/Nagykikinda

http://hu.museumpassdkmt.eu/museum/narodni-muzej-kikinda/

http://www.muzejkikinda.com/

http://pannonrtv.com/web2/?p=42358

http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0024/17.html

Bácskay Zoltán : Délvidéki magyar útikönyv (Budapest, 2010)

Bedécs Gyula: Szerbia a Vajdasággal ; Bosznia és Hercegovina : magyar emlékek és látnivalók (Szombathely : BKL Kiadó, 2006)

Farkas Zoltán: Délvidék és Belgrád (Budapest : JEL-KÉP Kft. , 2011)

A Tiszavirág nyomában (DKMT, 2014)



Amennyiben szeretne hirdetni, keressen minket az alábbi elérhetőségeink egyikén.

Amit mindenképpen nézz meg!

Városháza

Mammutmúzeum

Szárazmalom